ÚJABB FRISS

Robsten II.

After Twilight Saga

6. Rész

Ettől a pillanattól kezdve azt sem tudtam, miről volt még szó, csak azt hallottam, amikor azt mondták, hogy most már mehetünk elfoglalni a szállásunkat és 2 óra múlva találkozunk az első összeolvasási próbára.

Úgy mentem, mint egy zombi. Vagy két embernek is sikerült nekimennem, de nem zavartattam magam.

A táskám még mindig a busz aljában lapult, ezúttal magányosan.

Már mindenki a faháza felé sétált. Felfogtam a táskám és én is elindultam.

A 2es számú faház volt legközelebb a tóhoz, aminek egyenlőre nem tudtam örülni.

Egyik hely pont olyan volt, mint a másik, most mégis szívesen leálltam volna vitatkozni egy másik faházért.

A kulcs a zárban volt, az ajtó félig nyitva.

Rob már bent pakolászott, de nem szólt semmit amikor beléptem.

A berendezés egyszerű volt, de szerencsére nem rendelkeztem sztárallűrökkel.

Az utazót levágtam a szekrényem elé, majd levágódtam az ágyra.

Szerencsére nagyon kényelmes volt, akár egy ötcsillagos hotelben.

Körülnéztem a szobában, egy bizonyos pontot gondosan elkerülve.

Egy fa szekrény, egy kis éjjeliszekrény egy kis hűtő és egy plusz ajtó.

Felálltam, mert a kíváncsiságom nagyobb volt, mint a lustaságom.

Benyitottam az ajtón és megkönnyebbültem. Egy kicsi de tiszta és igényes fürdőszoba látványa tárult elém egy fürdőkáddal és a felé szerelt kis zuhanyzóval és egy kis mosdó tükörrel.

Nem szerettem volna egy közfürdőben fürödni, ahhoz azért túlságosan szégyenlős voltam.

Úgy döntöttem, ha már úgyis felálltam, hát kihasználom az alkalmat és kipakolok a táskámból.

Nem egyszer ütköztünk egymásnak Robbal, de a hangulat siralmas volt.

Utáltam ezt a némaságot, holott saját magam dugájába dőltem ezzel.

Ez az egy valóban az én hibám volt, de megérdemelte… Bár ha már magam is szenvedek emiatt akkor lehet mégsem éri meg.

Ki kellett adnom a haragom, és kinyilvánítanom a nemtetszésem emiatt az új helyzet miatt.

- Utálom, hogy veled kell osztoznom a faházon- morogtam Robnak.

- Nahát csak nem megszólaltál? Gratulálok! biztosan nagy erőfeszítéseidbe került!

- Igen neked meg bizonyára az került nagy erőfeszítéseidbe, hogy 3 évig kikerülj minden olyan pontot ahol én tartózkodom, vagy minden olyan telefont amiben az én számom van!

- Kristen annyira szeretem az olyan nőket akik semmiről sem tudnak, mégis egyfolytában vádaskodnak!

- Én pedig annyira szeretem az olyan férfiakat akik évekkel ezelőtt még végtelenül kedvesek, viccesek és rendkívül érzékenyek voltak, hatalmas szívvel, aztán egy kiállhatatlan bunkó és egoista állattá változtak!

- Ha te ezt akarod hinni, akkor csak hajrá! Hidd el nem fogok sírva fakadni a szavaid miatt.

Én viszont már legszívesebben bőgtem volna… Hogy lehet valaki ennyire ennyire… áh!

Mindig azzal tud csak jönni, hogy én nem tudom, hogy mi történt vele!

De hát pont ez az! Vajon miért nem tudom? Vajon miért nem tudja senki más sem a régiek közül? A barátok nem azért barátok többek között, mert minden elmondanak egymásnak?

Elegem van belőle! Nem fogok sírni miatta! Vajon ha ezt sokáig mondogatom, akkor elmúlik ez a keserű szorítás a torkomban?

Fogtam magam és kimentem a házból, egyenesen a tó partjára.

Volt ott egy kis stég arra ültem le, és belelógattam a lában a vízbe.

Elég hűvös volt, de hát még csak nyár elején jártunk.

Csodáltam a tájat… Egész romantikus lett volna ez a látvány ha nem egy ilyen helyzet közepén lettem volna éppen.

Éreztem ahogy fenekem alatt lesüllyed a fa szerkezet s lábak dobbanását hallottam közeledni.

Dan, az izomagyú srác ült le mellém. nem néztem rá, de éreztem, hogy engem néz.

Ránéztem, nagyon bűnbánó fejet vágott, majd bocsánatot kért a múltkori incidensért.

Azt mondta, hogy tényleg szép lány vagyok, de nem viselkedett volna úgy a kocsmában, ha nem lett volna benne már jócskán pia.

Persze, hogy megbocsájtottam, tényleg őszintének tűnt. Meg hát nem is lenne rossz legalább egy valakivel beszélő viszonyban lenni itt.

Lassan már egy órája itt voltunk és vészesen közeledett a közös program ideje.

úgy döntöttem gyorsan bemegyek és lezuhanyzom.

Rob az ágyon feküdt és olvasott. Fogtam egy másik nyári felsőt, és egy szoknyát, majd előkotortam a törölközőm és a tusfürdőm, majd bevonultam a fürdőbe.

Jó esett a frissítő.

Hamarosan elindultam a közös helység felé.

Még nem volt ott mindenki, de úgy döntöttem leülök Dan mellé. ő egy barátságos mosollyal köszöntött majd azt mondta szerinte ez a nő flúgos.

én még nem akartam nyilatkozni… Kíváncsi vagyok mi lesz ebből- ennyit mondtam.

Rob is megérkezett és leült egy csaj mellé, de nem nézett semerre, csak bambult maga elé.

Elena amikor bejött közölte, hogy nem várunk mást, mert most csak ennyi emberel szeretne foglalkozni.

Először rövid részleteket kellett felolvasnunk a forgatókönyvből.

Ez sem ment zökkenőmentesen, mert Rob hangja sokszor durvább volt a kelleténél, az enyém meg néha elcsuklott, amikor olyan mondatokat kellet felolvasnom Robnak amilyeneket a jelenlegi helyzetben a világ összes filmes díjáért sem mondanék neki.

Amikor azt gondoltam, hogy ezzel megúsztuk mára... Hát nem.

mint kiderült ennek a nőnek az a jelenlegi életcélja, hogy egész héten a nehéz részeket gyakoroljuk, amibe a veszekedéses és csábító jelenetenként szexuális jelenetek tartoztak.

Az előző párosnak egy szex jelenetet kellett bemutatni természetesen ruhában, bár szerintem ha Elenán múlt volna akkor még azt is levetette volna velük a hitelesség érdekében.

Szegény páros nagyon bénázott, de egyáltalán nem hibáztattam őket ezért.

Elena annyival lerendezte, hogy pontosan ezért vagyunk itt, hogy ne a kamerák előtt történjenek ilyen bakik, és hogy addig összeszokjunk.

Előre féltem a mi közös feladatunktól.

Szerencsére nekünk most nem egy szex jelenetet hanem egy csókos jelenetet kellett volna produkálnunk. Mondhatom ez sem volt ínyemre, ugyanis csak a színpadon létezik a színpadi csók, a kamerák előtt nem.

Rob ugrálni kezdett, hogy levezesse a feszültséget. Legalább egy szokása a régi maradt.

Annyira utálom most, hogy szívesebben halásznék ki a tóból egy pontyot és gyakorolnék inkább azzal.

Láttam Robon, hogy rászánja magát a témára és megpróbálja beleélni magát a szerepbe… én legszívesebben elfutnék.

Közeledni kezdett… A lábam remegni kezdett. Gyerünk Kristen színész vagy szedd össze magad!