Stewson

5.rész

Lassan felnéztem a szeme még csukva volt, a levegőt szépen, egyenletesen vette.

Egy percig elgondolkodtam rajta, hogy milyen idilli is ez a helyzet. Igazán nem kerülne nagy erőfeszítéseimbe, hogy megszokjam.

Mellkasa kemény volt, a bőre puha, az illata pedig annyira kellemes és ismerős.

Szinte otthon éreztem magam.

Hirtelen elkapott a vágy, hogy a számmal is megérintsem ezt a lágy felületet.

Mellkasa hirtelen megemelkedett ezért ismét felnéztem és tekintetem találkozott az övével.

- Felébresztettelek?- kérdezte bűnbánóan.

- Nem tudom, miért nem most ébredtél?

- Nem már egy ideje, csak nem akartalak felébreszteni olyan békésen aludtál.

Éreztem, hogy elvörösödök, aztán eszembe jutott, hogy még mindig ebben az eléggé félreérthető testhelyzetben fekszünk.

Elkezdtem fészkelődni és megpróbáltam felemelkedni, bár testem minden erővel küzdött ezellen, de meglepődve vettem észre, hogy nem csak az én testem hanem az övé is.

Éreztem ahogy rajtam nyugvó kezei elnehezülnek semmissé téve ezzel minden erőfeszítésemet.

- Kris hová sietsz ennyire? Maradjunk még így egy kicsit, így olyan kellemes. Nem kell ma délelőtt futni sehová, a tegnapi töménytelen alkoholmennyiség ellenére nyoma sincs a másnaposságnak, valamint itt fekszem egy gyönyörű lánnyal a karjaimban.

Ismét felnéztem rá, mire ő hangos nevetésben tört ki.

Aztán újra megszólalt:

- Most mond, hogy te nem élvezed! :D

Válaszom egy hangos sóhaj és egy szemforgatás volt, mire ő ismét nevetett.

Elidőztünk hát az ágyban még vagy egy fél órát aztán gyomrunk hangos korgása sajnos távozásra szólított fel.

Lefürödtünk, megreggeliztünk, majd egy cigi és egy kávé kíséretében megbeszéltük kinek milyen programjai lesznek a nap hátralevő részében.

Délután ő Taylorral parádézik a Rob és Taylor fanokkal, ami nem áll másból, mint sikítozó lányokból és ujjsorvadásig tartó dedikálásból.

Az én délutáni programom ennél kissé békésebbnek ígérkezik bár cseppet sem kellemesebbnek.

Nikkivel megbeszéltük, hogy elmegyünk vásárolni.

Szeretem Nikkit, de a társas vásárlásért nem vagyok annyira oda. Valamiért Nikkinek és Ashlenek is az a kedvenc időtöltése, hogy engem öltöztessenek és pingáljanak.

Nem azt mondom, hogy semmi nőiesség sem szorult belém, a látszat ellenére én is szeretek néha nőies, fenékvillantós cuccokban és magas sarkúkban parádézni, de akkor, ahol és annak akinek én akarom.

Nikki meg amúgy is annyira gyönyörű, hogy sokkal jobban állnak neki ezek a dolgok.

Rob látta, hogy nagyon elgondolkodtam és fürkésző szemekkel nézett rám.

Ezután ránézett az órájára és gyorsan lehúzta a maradék kávéját.

- Mennünk kell? – kérdeztem kissé csalódottan.

- Igen, sajnos idő van. Hazaviszlek aztán mehetek „harapdálni” az őrült rajongókat.

Ezen mind a ketten jót nevettünk.

3 órával később leparkoltunk a házunk előtt.

- Akkor este találkozunk!- mondta Rob és egy puszit nyomott az arcomra vészes közelségben a szám sarkához.

Erre persze a hormonok megint őrült nyüzsgésben száguldoztak testemben.

- Köszönöm a tegnap estét, sosem felejtem el! – kiabált még utánam egy afféle Robos ellenállhatatlan és édes mosoly kíséretében.

Ledöbbenten álltam még pár percig a ház előtt aztán rájöttem, hogy nekem is készülődnöm kellene, különben Nikki nem egy bájos mosollyal fog fogadni.

Őszintén szólva most már nagyon is volt kedvem vásárolni és este a közös stáb bulin szexinek és kívánatosnak lenni.

Szerettem gyengének és kétségbeesettnek érezni magam, márpedig most ahogy itt álltam és epekedtem utána nagyon is annak éreztem magam.

Úgy döntöttem hogy a kezembe veszem az irányítást és megmutatom Robnak, hogy nem csak egy tizenöt perces csókra vagyok elég!

Szerencsére nem késtem el, így egy kedves, bőbeszédű Nikki lett a jutalmam.

Órákig cipelt egyik üzletből a másikba míg végül nagyjából tíz bolttal és harminc táskával később beszálltunk a kocsiba.

Persze a tortúrának még nem volt vége.

Most jött a fodrász a pedikűrös manikűrös és kozmetikus.

Hozzá voltam szokva, hogy a körmösök szörnyülködve néznek szétrágott csonkjaimra.

Kaptam egy természetesnek látszó normál méretű francia műcsodát a lábkörmeim pedig pezsgőszínben pompáztak.

A hajam szabályos hullámokban ereszkedett hátamra, most hiányzott belőle a kócos hatás.

Szemeimet füstösre festették ajkamra csak egy halvány szájfény került.

Pont annyi időnk volt már csak, hogy hazamenjünk átöltözni.

Egy parányi fekete mélyen dekoltált ruhát kaptam magamra, a háta is nyitott volt, ezüst lánccal volt összefogva.

Gyorsan magas sarkúba bújtam, majd feltettem egy lógós kövekkel kirakott fülbevalót.

Magamra fújtam nem csekély mennyiséget abból a parfümből amit Rob múltkor nagyon megdicsért majd a nagy sietség közepette gyorsan belenéztem a tükörbe.

Egy egészen más Kristen állt előttem. Egészen elégedett voltam magammal pedig ez nem gyakran fordul elő.

A kocsi már kint várt, ilyen piálós alkalmakra sosem mentem, saját kocsival.

Éppen időben érkeztem.

Ahogy a kocsi leparkolt megállt mellettünk egy másik hasonló autó is amelyből Taylor és Rob szálltak ki.

Persze a piócák már elkapták őket, hogy kérdéseket tegyenek fel és kérdésekre válaszoljanak.

Felkészültem hát én is a támadásra és egy elbűvölő mosolyt magamra erőltetve szálltam ki a kocsiból.

Először csak azt láttam, hogy a paparazzik rám néznek majd elkezdenek kiabálni.

Láttam, hogy Taylor is rám néz majd vigyorogva elismerően füttyent egyet.

És ezután végre megtörtént. Az egyetlen ember akit ma elakartam bűvölni lassan, mit sem sejtve felpillantott. Szemei elkerekedtek a szája végig nyitva maradt ahogy végignézett rajtam.

Aztán a tollat eldobva amivel éppen aláírt faképnél hagyta az újságírókat és elindult felém.