Robsten

4.Rész

Aztán megtörtént. Olyan lágyan és gyengéden érintette ajkaim ajkaival, hogy azt hittem érzéki csalódás csupán. Lassan mozogtunk, minden tizedmásodpercét ennek a pillanatnak mélyen magamba szívtam.

Majdnem belenyögtem a csókba amikor megéreztem alsó ajkaimon bebocsájtást kérő nyelvét. Nem gondolkodtam ajkaim lassan szétnyíltak és nyelvünk az ősi ritmusra mozogni kezdet.

Csókunk egyre mélyült, Rob egy re közelebb húzott magához és egyre követelőzőbb lett.

Egyáltalán nem bántam, én pont ugyanazt az égető vágyat éreztem, mint ő.

A tüdőmben már levegőért kiabált, de az érzések és vágyak túlharsogták a levegőhiányt.

Kopogtak az ajtón, persze hát miért is ne pont most ráadásul hajnali 2-kor. Ki a franc az?

Rob vonakodva megszakította csókot, és elment kinyitni az ajtót. Fájdalmasan nyögtem egyet.

Jules volt az, aki felébredt a negyedórával ezelőtti sikítozásomra és gondolta, ha már úgyis ébren van átjött megnézni, hogy minden rendben van-e.

Rob olyan szöveggel rázta, le , hogy nyomban belepirultam.

- Semmi bajunk , csak iszogattunk kicsit Kristennel és mivel még nem voltunk álmosak úgy gondoltuk csiszoljuk kicsit a színészi tehetségünket. Aztán mikor Jules még tipródott kicsit Rob hozzátette:

- Anya szeretnél te is csatlakozni, szólhatok pár ügynöknek az érdekedben, ha pályát akarsz váltani. :D

- Jó éjt srácok!

-Jó éjt! – mondtuk mind a ketten kánonban.

Ahogy az ajtó becsukódott összenéztünk és Rob megkérdezte kimegyek-e vele cigizni.

Kint percekig álltunk csendben egymás mellett néma csendben.

Végül Rob szólalt meg.

- Te tényleg nagyon csiklandós vagy.

Aha… Most ez komoly, tényleg úgy teszünk, mintha az elmúlt negyed óra meg sem történt volna?

- Aha… - Ez volt a tömör válaszom.

Láttam, hogy elgondolkodik és már megint az a kínzó vágy gyötört, hogy belelássak a fejébe.

Ennél kínosabban csak akkor éreztem magam, amikor befeküdtünk az ágyba, és ő leoltotta a lámpát. Nem szólt hozzám többet.

Kényelmesen elhelyezkedtem, mindenhol az ő illatát éreztem. Az sem tette könnyebbé a dolgot, hogy egy szál boxer volt rajta semmi egyéb.

Szerettem a testét erős volt, de ugyanakkor nem az az izompacsírta. Inkább az az ínas típus.

Vajon ő elaludt már? Hallom a szuszogását. És vajon én mikor alszom már el? Sosem éreztem magam ennyire feszengve mellette.

Kimegyek és megmosom az arcom, talán az segít lenyugodni és elaludni.

Mikor visszaértem ugyanúgy hanyatt feküdt, a szemei becsukva és az ajkait halk szuszogó hangok hagyták el.

Még mindig sör szagot árasztott ahogy én is. Az erkélyablakon bevilágított a hold, nem volt szükség lámpafényre így is tökéletesen láttam a szoba minden egyes négyzetcentiméterét.

Leültem az ágy szélére és a tekintetem elkalandozott Roberten.

Volt bennem egy adag harag és egyfajta csalódottság magamban amiért csak ennyire voltam jó… Neki. Egy vicces éjszaka vicces szerepgyakorlására.

Mi a fene ütött belé? És mi a fene ütött belém?

Ahogy így végignéztem rajta egyszerűen nem tudtam rá haragudni.

Annyira békés volt, az arca kisimult, a takaró a dereka köré gyűrődve, egyik karja a takarón a másik kicsit átlógott az én térfelemre.

Lemondóan sóhajtottam egyet, majd hanyatt vágódtam az ágyon vigyázva arra, hogy a kezét ne érintsem.

Próbáltam nem foglalkozni a testéből árad meleg energiával amely úgy vonzott mint egy mágnes.

Számoltam a nem létező ugráló báránykákat.

Aztán éreztem, hogy lassan lecsukódnak a szemeim na végre! Jöjjön hát a megváltó alvás!

Nem tudom meddig aludtam és mennyi lehetett az idő, de nagyon világos volt ezt még a csukott szemhéjaimon keresztül is tökéletesen érzékeltem.

Hirtelen elárasztották elmém az éjszakai események amikor váratlanul megmozdult alattam az ágy.

Ezen kívül két dolgot érzékeltem meglepetten egy időben.

Rob karját a derekamon és Rob mellkasát a fejem alatt. Szemeim hirtelen felpattantak szívem kihagyott egy ütemet.