4.RÉSZ

Robsten III.


In the enchantment of the desire

A vágy bűvöletében

 

 Ez csak a szérum… Próbáltam magam nyugtatni, de hogy legyen nyugodt az ember, mikor erőszakot akarnak rajta alkalmazni? Ismét megéreztem hajam tövében szorító ujjait, s tudtam, hogy nincs választás.

Lehelete már ajkamon csapódott, újabb kísérletet tettem a hárításra, de csak rontottam helyzetemen. Pont úgy helyezkedtem, hogy eddig összezárt térdeim szétnyíltak, és ő egyből kihasználva az alkalmat becsusszant lábaim közé.

Megrökönyödésemben szétnyíló szám nem maradt társtalan, megérkeztem magamon ajkait. Nem volt durva, de türelmes sem. A csókon átlépve egyből nyelvével hatolt belém, s bármenyire ellenkeztem, bármennyire akartam harapni, mint csókolni, minden hasztalan volt. Tűrt és cseppet sem próbált visszakozni egyszerűen csatát vesztettem. Ellenállásom csak egy ponton nem veszett még el: nem csókoltam vissza. Reméltem, hogy ez némileg csalódást kelt benne, és lelombozza vágyait annyira, hogy békén hagyjon.

Sajnos ebben is tévedtem. Kezei lábam közé csúsztak és a falatnyi anyag semmiben sem akadályozhatta. Jelen pillanatban ölni tudtam volna egy nadrágért.

A apró tangán keresztül, ujjai legérzékenyebb pontom gyötörték, de olyan profizmussal, hogy gyűlöletem lassan magam ellen fordult, és egyértelműen élvezni kezdtem a dolgot. Olyan volt, mintha kettészakadnék. Az egyik felem sikítani akart, ütni, vágni, karmolni és akár ölni is amiért ilyen aljas módon kihasználják védtelenné vált testem és hányingerem támadt minden érintésétől és csókjától. A másik felem tombolt és még többet akart, testem élvezni kívánt mindent, kiadni az összes vissza fojtott vágyat és kihasználni az ismeretlen férfi által adományozott minden gyönyört.

Egy pillanatra minden ellenem fordult és olyan vadul csókoltam vissza, hogy támadóm hirtelen hátrahőkölt, majd ráeszmélve változásom miértjére, újra birtokba vette ajkaim, s hajam elengedve kezével mellem markolta. Felnyögtem. Szégyentelenül és újabb undor kíséretében. Szinte vicsorogtam rá, mint egy ketrecbezárt vadállat, de ő nem törődött a veszéllyel és fogaival megcsípte szám szélét, majd ismét őrjítő csókba kezdett.

Lábammal közelebb húztam magamhoz. Éreztem ahogy keze eltűnik combom közül, s vágyódó ágyéka az enyémnek feszül.

Lágyan mozgatni kezdte csípőjét előre és hátra s én újra felnyögtem. Még mindig ruhában voltunk, de soha nem tapasztalt, perverz vágyakat váltott ki belőlem minden mozzanata.

Belemosolygott csókunkba, s közben hallottam egy kattanást, majd éreztem, hogy kicsusszan lábaim közül.

Vártam, hogy most mi fog következni, reméltem, hogy hamarosan a lényegre térünk és azt is, hogy beéri ennyivel. Halk puffanásra lettem figyelmes, mintha a bejárati ajtó becsukódott volna. Azonnal összezártam szégyentelen pózban maradt lábam, mozdulatommal egy időben éreztem, hogy a bilincs lecsúszik kezemről. Felpattantam, s lerántottam szememről a fejkendőt.

Egyedül voltam. Az ablakon kinézve az utca teljesen üres volt, a limuzin szőrén szállva eltűnt. Itt maradtam, megszégyenítve és feltüzelve.

Nem bírtam elaludni. Már levetkőztem és túl voltam a nyugtatónak szánt, de cseppet sem nyugtató fürdőn és a testem még mindig tüzelt. Az óra hajnali 3-at mutatott. Esélytelen, hogy ma egyhamar elaludjak. Csak az ivásba tudtam menekülni, bár tudtam, hogy nekem most teljesen másra lenne szükségem. Kinyitottam a hűtőajtót és szinte tök üres volt…

Egy üveg sör ugyan árválkodott benne, de azzal most nem sokra mentem volna.

Felvettem a farmerom és egy pólót, majd a kocsimhoz siettem, hogy a kedvenc kocsmámhoz menjek. Szerettem ezt a helyet, a csapossal jóban voltam, a rajongók nem találtak meg, a hely maga meg igazi kocsma hangulatot árasztott. Volt zenegép, csocsó, billiard és darts. Nagyjából 10 perc múlva kiszálltam a kocsiból, ilyenkor nem érdekelt, hogy vezetnem kell, mert a hely gyalog is csak fél órára volt, így amikor nagyon berúgtam hívtam egy taxit és másnap visszasétáltam a kocsimért.

Elég régen jártam erre a munkám és a promóciók eléggé lefoglaltak, de mindig nosztalgiával tértem ide vissza. Ezt a helyet még Robbal együtt találtuk, neki is ez a kedvence a városban, lehet, hogy a szakításunk óta ezért sem jártam erre, mert nem akartam vele összefutni. Kicsit beszélgettem Frank-kal a német országból hazánkba települt csapossal, de aztán rájöttem, hogy az agyam csak egy dolgon jár a szexen.

Kerestem egy üres asztalt, nem volt nehéz, mert nem igazán volt felkapott a hely, ami számomra először meglepő volt ugyan de azért örültem neki.

Már lehúztam három tequilát, de semmi sem segített. A telefonkönyvem lapozgattam lehetséges egyéjszakás kalandok után kutatva, de többnyire barátokat, vadidegeneket, vagy ex párhetes kapcsolatokat találtam. Barátokkal nem jó játszadozni, és őszintén szólva nem is véletlenül barátok, szexuálisan nem vonzanak. A szinte vadidegen emberekre meg nem is igazán emlékszem, még  arra sem, hogy-hogy néznek ki, hát akkor arra hogy emlékeznék, hogy van barátnőjük vagy esetleg feleségük és, hogy mennyire diszkrétek. Egyetlen emberre tért vissza a pillantásom, akit éppen utáltam, de biztos voltam benne, hogy mindenkit megdugna aki él és mozog: Robert Pattinson. A ma esti húzása után nem tudtam, hogy kezelne egy ilyen szituációt, vagy hogy egyáltalán felvenné-e a telefont ha látná, hogy én keresem. Úgyis azt gondolja, hogy egy hülye kis ribanc vagyok, hát miért ne lehetnék egy éjszakára tényleg az? Bár ha jobban belegondolok éppen ma este fejtette ki, hogy mennyire szánalmas és ronda nőnek tart. Letettem a telefonom és felhajtottam még egy pohárral. Két újabb után, már kezdtem bánni, hogy nem kapásból egy üveggel kértem, sok mászkálást megspóroltam volna magamnak és Franknak is. Azt hiszem lassan már ő is így gondolta ugyanis a következő rendelésemkor nem egy, de kapásból öt pohárral érkezett asztalomhoz. Nevetni kezdtem, majd az egyiket ünnepélyesen felajánlottam neki és szívesen elfogadta.

Testemben a bizsergés egyre csak nőtt… Afrodiziákum mi? Vajon meddig tart a hatása, sokszor hallottam már ezt a szót és tudtam, hogy vágygerjesztő és bizonyos ételek is tartalmazzák, mint például a rákfélék, de azt, hogy ez tényleg ilyen hatásos, ráadásul, hogy egyszer inekciókúra formájában fogom kapni, sosem gondoltam volna.

Kezdett őrjítően hatni rám, szinte már mozgolódtam a széken. Hirtelen felkapva a telefonom Robot kezdtem tárcsázni, bár fogalmam sem volt arról mit fogok mondani, arról meg pláne nem, hogy-hogy fog reagálni, de azt biztosan tudtam, hogy ahogy ennek a szenvedésnek vége, átkozni fogom ezt a pillanatot, és ezt a hívást…