A MAI NAPOT (Augusztus. 15- RS KISS) HIVATALOSAN ROBSTEN NAPNAK NYILVÁNÍTJUK! :]

2010. május 15., szombat

34.RÉSZ



Robsten II.



After Twilight Saga



34. Rész



Nem tudtam hirtelen, hogy mit mondjak vagy mit gondoljak. Egyrészről megkönnyebbültem, hogy nem csalt meg és velem szeretne lenni, de a tudat, hogy nálunk sokkal nagyobb erők akarnak minket elválasztani egyáltalán nem volt megnyugtató. Rob láthatólag komolyan veszi ígéretét, és inkább hajlandó feleségül venni valakit, akihez egyáltalán nem vonzódik és szenvedésben élni, minthogy elmeneküljön velem ebből a helyzetből. Nem tehettem neki szemrehányást, mert ez mind-mind túlnőtt rajtam. Nem tudtam megszólalni. Továbbra is görcsösen kapaszkodtam belé, de sírni még mindig nem tudtam.

Lassan elengedett és kérdőn nézett rám. Nemet intettem fejemmel jelezve, hogy még nem tudok erre mondani semmit.

- Visszamenjünk?- kérdezte és felém nyújtotta kezét.

Gondolkodás nélkül tenyerem az övébe helyeztem amin nagyon meglepődött.

Láthatólag nem számított támogatásomra. Visszasétáltunk a boxhoz.

Ash és Dan nagyon csodálkozva néztek ránk, de némán nem nemet intve fejemmel jeleztem, hogy ne faggatózzanak, mert nem vagyok beszédes kedvemben.

Rob leült és mellételepedtem. Még mindig a kezét szorítottam, ő pedig védelmezőn átkarolt és a hátam simogatta nyugtatóan.

Nem tudtam megnyugodni. Az üvegek még félig voltak itallal, amint ezt észrevettem egy percet sem késlekedtem. Töltöttem magamnak és neki. Úgy tűnt már ő is erre vágyott, csak nem akart elereszteni.

Ivás közben egymás szemébe néztünk. Az ő szemei fájdalmat, de egy csepp megnyugvást tükröztek. Abban pedig biztos voltam, hogy az enyémek csak hideget és érzelemmentességet.

Ashék hamarosan indulni akartak elvégre már lassan hajnali 5 volt. Megértettem, hogy elfáradtak, valószínűleg normális esetben én is így éreztem volna magam.

Az ital egy kicsit segített, de alapból semmivel sem lett jobb. Annyi mindent kellett volna átrágnom, de egyszerűen nem bírtam gondolkodni. Mi tévő lehetnék. Alapból azt kell eldöntenem, hogy már most feladom a Robért való küzdelmet és behúzott fülekkel elkullogok, vagy az utolsó lehetséges percig kitartok mellette. Harcolni nem lett volna értelme elvégre nem elszeretni akarták tőlem, és Rob sem akarta, hogy ezt megtegyem.

Rob feláll, hogy kiengedjen. Szinte egymáshoz sem szóltunk azóta, hogy a parkolóban felfedte a valóságot. újra rám nézett ahogy elhaladtam mellette, látszólag nehezére esett a búcsúzás.

Ashék már az ajtóban álltak, hát én is elindultam feléjük. Váltottam velük két szót, aztán újra hátrafordultam.

Rob visszaült a boxba háttal nekünk, bizonyára azt hitte mindezek után köszönés nélkül fogok Távozni. lehajtott fejjel gyújtott rá egy újabb szál cigire.

Ahogy barátaim elmentek egyből felé vettem az irányt.

Nem tudom mi vezetett, de még nem voltam rá képes, hogy csak így elhagyjam, főleg, hogy tudom ő sem ezt szeretné.

A háta mögé álltam és a vállára tettem a kezem, majd meg sem várva reakcióját megkérdeztem: - Megyünk?

Már érintésemre felkapta fejét, de kérdésem hallatára hálásan elmosolyodott.

Tudtam, hogy ezért a mosolyért képes lennék bármire.

Felállt, majd megfogta a kezem és kivezetett a kocsihoz. Nem tartott sokáig az út mégis szerettem volna ha hirtelen minden létező idő megnyúlik és végtelenné válik.

Mielőtt beértünk volna az előcsarnokba eszembe jutott, hogy Rob még mindig nem tudja, hogy valójában egy helyen lakunk, de ezt az egy titkomat szerettem volna még sokáig megőrizni. nem láttam értelmét, hogy eláruljam magam.

Szerencsre a recepciós csaj sem akadékoskodott, valószínű már megszokta, hogy kiszámíthatatlan vagyok.

Rob elkérte a kulcsot, és liftbe szálltunk. Régi ismerősként köszöntöttem a lakosztályt, pedig alig fél napja hagytam el.

Az ajtóban megálltam és tanácstalanul néztem magam elé. Tudtam, hogy még midig várja a reakciómat, de egyszerűen nem akadt mondanivalóm.

Egyszerűen csak őt akartam, őt szerettem, és egy kis enyhe drámai túlzással, de érte éltem.

Ezt azonban neki is tudnia kellett elvégre most sem lettem volna itt.

Elmentem, hogy lezuhanyozzak, majd egy törölközőt magamra csavarva kiléptem, és kértem tőle egy inget. Készségesen kiszolgált, majd ő maga s lezuhanyozott.

A konyhába mentem, hogy harapjak valamit, majd az erkélyre egy cigivel.

Olyan nyugodt volt így hajnalban a város. Testileg egyáltalán nem éreztem magam fáradtnak, pedig elég hosszúra nyúlt ez a nap, de lelkileg mélységes fáradalmakat éltem át a nap folyamán.

Miután Rob még mindig a fürdőben volt úgy gondoltam ledőlök az ágyra, mást úgysem tehetek.

Holnap, vagyis ma már szombat van, így két forgatásmentes nap következett.

Kicsit nyugodtabb lettem ahogy megéreztem a körém csavarodó takarón Rob illatát, a párnán arcszeszének jellegzetes aromáját.

Olyan jó lett volna ha ez örökre így marad.

Rob kijött a fürdőből és leült mellém. felnéztem rá, s közben arra gondoltam, hogy egy nappal ezelőtt mg mennyire természetes lett volna ez a helyzet, de most minden annyira zavaros volt.

Az, hogy most mindezek ellenére magam mellett töltött el végtelen boldogsággal és mérhetetlen szomorúsággal.

Öröm forrása maga a pillanat volt, szenvedésemé az elkövetkezendő nélküle eltöltött silány életem.

Végigsimított a hajamon, majd az arcom vonalán. éreztem ahogy a könnyek mardossák torkom érintés nyomán, de nem akartam kimutatni kétségbeesésem.

Lefeküdt mellém és csak nézett tovább, mint aki el sem hiszi, hogy nem mérföldekkel arrébb létezem.

Azt hiszem mindkettőnkben hasonló folyamatok zajlódtak le annyi különbséggel, hogy az ő szenvedése fokozatosan nőtt, régi időbe nyúlva, én pedig vele ellentétben egy hatalmas dózisban kaptam mindezt egy pillanat alatt.

Felemeltem a kezem, hogy érezzem bőrét, és a könnyek torkomban csak egyre gyűlnek.

Lassan lejjebb hajolt, hogy megcsókoljon. Annyira vágytam már erre a csókra, hogy még ajkaim is megremegtek.

A legrosszabbkor rohantak meg gondolataim… Menyasszony… Kristen, mennyasszony…

Önkéntelenül cselekedtem… Elhúzódtam tőle, mielőtt megízlelhettem volna ajkait, s éreztem, hogy ez az ágyban lét más forgatókönyv szerint zajlik majd mint az eddigiek.

27 megjegyzés:

  1. JJJJJJJJJJJÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
    Alig várom!!! Olyan szarul vagyok!!! Kell valami, ami feldobja!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

    puszi: fanny, fanny, fanny

    VálaszTörlés
  2. jaj én annyira izgulok, kíváncsi vagyok h mi lesz a folytatás;)
    Pussz

    VálaszTörlés
  3. JAJJJJ!!!!!
    hát nem túl sok hozzászólásom van.most én is le vagyok fáradva lelkileg mint Kristen.
    bocs hogy csak ennyit írok.nagyon tetszett.
    Millió puszi

    VálaszTörlés
  4. imádom !! egyszerűen imádlak ANGYALKA és ugyanígy imádom ahogy írsz meg a történetedet alig várom már az új fejezet !!!
    1000000000000 puszi:)

    VálaszTörlés
  5. uhh,hát ez jó szomi rész lett.ebből hogy fognak kilábalni.:( magyom kíváncsi vagyok mi lesz velük.zs.

    VálaszTörlés
  6. Szia!!!

    Neeeeeee!!! ez annyira szomorú volt:(
    Teljes mértékben megértem Robot, hogy ezt tette...elveszi a barátja testvérét!!!
    Szegény Kristen, nem mindennap tudja meg az ember, hogy a szerelmének menyasszonya van:S
    remélem Rob tesz valamit annak érdekében, hogy ne kelljen elvenni azt a nőt!!
    Nekik együtt kell lenniük Angyalka!!!
    Csodás volt Angyalka, teljesen átéltem ezt a fejezetet....annyira szépen és remekül írsz:)
    Köszönöm neked(L)
    Szeretlek és sok puszi: Lilluci

    VálaszTörlés
  7. hm.hát ez elég suomorúra sikeredett:).de egy ilyen résznek is kellet leennie:D:D.sajnálom kristent.de robot is.csak két különböző módon.mostmár téll semmit se tudok:D.ebből nemtudom h rob h fog kijönni:D.mert ez most téll nagyon bonyolult helyzet:).a kíváncsiságom határtalan:D:D.szval nagyon várom a frisst:)

    puszi:krisztu♥

    VálaszTörlés
  8. Angyalom, most te is kiborítasz! Szil is és te is...komolyan...Ez már nekem sok :D
    Legyen jó köztük minden, mert nem bírom ezt a sok feszültséget :D Imádtam
    Pusszillak!! (L)(L)(L)

    VálaszTörlés
  9. Az a fránya menyasszony :(
    Pedig annyira jó, áá ez a sok bonyodalom, de nekem akkor i nagyon tetszik! Nagyon jó lett Angyalka (K)(L)
    Feszülten várom a megoldást :D
    Puszi

    VálaszTörlés
  10. szia! nagyon tetszett!!!! olyan kis szomorú volt az egész fejezet, és a végén.... jaj, egy kicsit én is meghatódtam.... nagyon várom a következő fejit:):):):)

    VálaszTörlés
  11. basszus...az normális reakciónak számít, hogy fulladozok és nem látok a könnyektől?! ez hihetetlen. mostanában minden egyes fejezeten elbőgöm magam. áááááh miért csinálod ezt velem? és most mi lesz velük? én nem akarom hogy Rob elvegye azt a valakit feleségül. és mi lesz így Kristennel? ebbe mind a 2en beleőrülnek. na meg velük párhuzamosan én is. ilyenkor gondolkodok el rajta hogy vajon élvezed-e hogy kínozhatsz. az tuti hogy profi módon műveled. de tudod hogy imádlak és azt is amit csinálsz, ahogy írsz. és....azt hiszem nem vagyok képes több reakcióra...imádtam.
    puszi
    Dytta

    VálaszTörlés
  12. Nem... Hidd el tényleg nem élvezem.
    Csak ha már ilyen helyzetbe rángattam őket/ magam/ titeket akkor nem sok mindent tehetek, csak annyit, hogy megpróbálom hitelesen tovább írni. :) (L)

    VálaszTörlés
  13. Angel!

    Vicces lenne ha Kristen lenne az esküvőn a tanu:D Na jó annyira mégse lenne vicces.:S
    Angyalka tudod, hogy én birom a drámát szóval nekem jöhet ezerrel!:P
    Az utolsó részt nem értettem...azt a menyasszonyosat meg, hogy nem a forgatókönyv szerint lesz ezaz este... Lehet én vagyok a hülye de nem esett le.

    Képzeld anyával ma voltunk megnézni a Remember me-t(én már harmadjáraxd)és elkezdi anya nekem amikor a legelején az a rész van, hogy bemászik az ablakon.
    ,,Milyen kövér már." Nem hiszem el, hogy ezt a saját anyám mondta!!!! Rob mióta kövér???Szerintem rohadt sovány de ááá. Mindegy.xd Aztán elmondtam barátnőmnek ő meg:,, Hát egy kicsit tényleg az...ott a combja meg..."
    Bazki milyen emberekkel vagyok körélvéve kérdem én??

    Siess a következő fejezettel.:) ÉS ROB NEM KÖVÉR!

    VálaszTörlés
  14. wow.
    ezt megint jól csináltad! (L)

    VálaszTörlés
  15. Ne mááááár, ez így olyan rossz!!! Ez nem igazság, hogy mire nagynehezen egymásra találnak, meg túlmennek egy csomó dolgon, mégsem lehetnek együtt.... Nem lehettek volna még egy kicsit boldogok, csak egy egészen kicsit??? Hááát nagyon remélem, hogy sikerül ezt valahogy rendezni és Robnak mégsem kell egy kényszerházzaságba belemennie.... nem tudom akkor mi lenne Krissel.....

    VálaszTörlés
  16. Ez hihetetlenül jó volt. Remélem mielőbb jön a folytatás mert megörülők! Annyira jó lett főleg a vége!:)

    VálaszTörlés
  17. mosmtár nemtom hogy hogy lehetlesz ezt megoldani de csúcs vagy :D:D
    mééég
    Natii

    VálaszTörlés
  18. Szia!

    Hát nem tudom Kris helyébe mit csinálnék, mert így se jó de ugy meg pláne nem! Rob meg végülis kényszerhelyzetben van! Nagyon kiváncsi vagyok hogy másznak ki ebből!

    VálaszTörlés
  19. jaj végem van... Szil is és Te is olyan fejezetet írtatok h.... ááh nem is tudom meg mondani h milyet de nagyon jót:) igaz szomorú és úgy éreztem az olvasás közbe h a szívem szakad meg...
    de akkor is csodálatos volt:)
    puszi

    VálaszTörlés
  20. én írok akár még tízszer is, csak legyen meg a 30, hogy hozhasd nekünk a következőt, mert ez így tarthatatlan!!
    és kibírhatatlan!
    nagyon várom, mi lesz a folytatás
    (L)(L)(L)

    VálaszTörlés
  21. Hali
    én is gyártom folyamat a komikat
    Várom a frisst angyalka:)
    pussz Rami

    VálaszTörlés
  22. imádtam :)
    Angyalka nagyon hiányzol :(
    nagyon várom mi fog kisülni ebből... mi lesz tovább :)
    IMÁDTAM :)
    téged is♥
    puszillak
    Orsi

    VálaszTörlés
  23. jó kis rész:)
    jöhet a következő:):)

    VálaszTörlés
  24. Nagyon jóóó lett:D Mikor lesz következő?

    VálaszTörlés
  25. Azta,de izgiiiiiiiii.......Kivi vagyok,hogy mi lesz.Szegény Kris.. :s

    VálaszTörlés
  26. Angyalka! Én tudom, hogy úgyis kitalálsz valamit, hogy együtt maradhassanak...mert...izé...mert egyszerűen muszáj, hogy így legyen! :D
    Nagyon várom a folytatást!
    Marlene

    VálaszTörlés