45.RÉSZ

Robsten II.

After Twilight Saga

45. Rész

Csodás volt ez a nap, tudtam, hogy sohasem felejtem el, pedig másoknak valószínűleg csak egy egyszerű, átlagos tengerparti napnak számított volna. Mégis annyira vidámak és önfeledtek voltunk, még az önmegtartóztatás is elég jól sikerült amíg nem értünk egymáshoz. Ilyenkor lemondóan szétrebbentünk, mintha tiltott dolgot csináltunk, pedig a határvonalakt valójában magunk húztuk meg. Sokat beszélgettünk, bár a kényes témákat pár kivétellel elkerültük.

A hotelbe visszatérve külön szobáink felé tartottunk és fáradtan, de boldogan nyugtáztuk a napot. Az éjszaka nyugodtan aludtam és úgy éreztem még minden rendben lehet.

Másnap reggel korán felébredtem mégis nagyon kipihentnek éreztem magam.  Bőséges reggeli és a reggeli rutinok után ledőltem egy kicsit a kanapéra, hogy átnézzem a leveleimet és közben bekapcsoltam a tv-t is. Számlák és kifizetendő összegek, pár szórólap és egy-két egyenleginfó, egyszóval csak a szokásos. Már majdnem félredobtam a egész kupacot amikor kezembe akadt egy díszes boríték.

Elkezdtem kinyitni, de közben megakadt a tekintetem a műsoron, ahol éppen Rob fotóját mutatták. Feljebb tekertem a hangerőt, hogy halljam mi az újabb hírverés oka, de kivételesen érdekessé vált a téma.

„Robert Pattinson nősülni készül” címszó alatt állt egy nő és hevesen magyarázott.

Ledöbbenve ültem és vártam, hogy ebből mit fognak kihozni.

„ Robert Pattinson aki pár évvel ezelőtt az ország a világ legdögösebb vámpírjaként ismert meg és azóta is rengeteg díjjal büszkélkedik, a nők bálványa úgy tűnik házasságra adja fejét.

Nők millióinak szíve törik majd össze, hiszen ha az értesülések nem csalnak mindenki Edwardja jövő szombaton megnősül. Mennyasszonya kiléte eddig ismeretlen, de úgy tudjuk, hogy nem híres személyiség. Sokakban felcsillant a remény, hogy régi kedvenc szerelmespárunk Kristen Stwart és Robert az új film forgatása alatt ismét összemelegszik, hogy aztán ismét előcsalják az őrült rajongók érdeklődését és rajongását, de ezek szerint a legkevésbé sem ez történt. Vajon Kristen mit szól mindehhez? Talán ő maga is csalódott az új fordulat hatására? Bizonyára most rengeteg találgatás röppent fel, de szemfüles figyelőink minden információról tájékoztatják majd a nézőket.”

Ahogy vége lett a műsornak, idegesen kapcsoltam ki a tv-t, s szemem újra a kezemben lévő borítékra tévedt. Nem cicóztam tovább, fogtam és egyetlen húzással feltéptem.

Egy fehér aranyozott díszítésű giccsparádé hullott a kezembe, s rosszérzéssel nyitottam ki.

„Szeretettel meghívjuk Johana Morris és Robert Pattison esküvőjére…”

A szívem összeszorult, túl sok volt a hír és a meghívó, ráadásul a meghívó nekem volt címezve, mintha valami vip vendég lennék és Rob aláírása is ott díszelgett alul. Elég jól ismertem ezt az aláírást.

Legszívesebben összegyűrtem és szétszaggattam volna mindent ami a kezem ügyébe került.

Kimentem cigizni, és olyan gondolatok jártak a fejemben, hogy a mobil csörgése is nagy nehezen hatolt el agyamig.

Szinte beleordítottam a telefonba.

-         Mivan??

-         Ö Kristen nem tudom miért haragszol, de tuti, hogy nem én vagyok az oka, szóval légyszi ne süketíts meg.

-         Bocs Ash!

-         Azért hívlak, mert áttetük mára a találkozót, tudom, hogy hétvégére beszéltük meg, de… Akkor mindenkinek programja lesz és a mai nap viszont a többségnek megfelelt.

-         Programja igen…. El tudom képzelni milyen program.

-         Oh… Szóval már te is tudod…

-         Nehéz lett volna titokban tartani minekután a tv is ezt szajkózza valamint egy bájos kis meghívó is a zsebemben landolt.

-         Meghívó? Te is kaptál? Oh ez már tényleg kegyetlenség!

-         Mindegy Ash nem akarok erről beszélni.

-         Rendben akkor 5-kor a szokásos helyen jó?

-         Rendben.

Azzal le is tettem a telefont, mert már így is attól tartottam, hogy szétroppantom a puszta kezemmel.

Nem akartam bezárva lenni, legszívesebben felmentem volna Robhoz és rajta vezettem volna minden dühömet. Nagyon egyszerű ám azzal takarózni, hogy ő nem tehet semiről, meg hogy az ígéret így meg úgy! Nekem is ígért valami egyszer és azt sem tartotta be akkor most miről beszélünk?

Egész eddig megértő voltam és türelmes, de most már kezdett telelenni a hócipőm. Végig védtem magamban Robot mintha ő is éppoly áldozat lenne, mint én de most már nem így érzem! Mintha mindenki elárult volna. Senki nem mondott nekem semmit holott még Ash is tudott róla! Persze szegény Kristen haljon meg hülyén! és mégis mi lett volna, Rob majd hirtelen eltűnik egy napra aztán majd pár hónap múlva közli, hogy ja amúgy már feleslegesen reménykedsz, már rég megházasodtam?

Hülye! Kiborít ez az egész szitu. Mindjárt megkeresem azt a hülye kis ribancot és úgy kioktatom, hogy azt is elfelejti majd, hogy ki az a Robert Pattinson!

Lesiettem a hotel elé és kocsiba vágtam magam. Most azonban sokkal kisebb lelkesedéssel, mint a múltkor. Nem volt úti célom, csak kiakartam engedni a gőzt.

Kimente, a városból, és száguldozni kezdtem. nem érdekelt semmilyen következmény, rendőrök baleset semmi.

Három órával később leparkoltam a hotel elé. Visszaértem. Semmi baj nem történt, bár egyszer vészesen kezdtem csúszni egy kanyarban, de még idejében visszarántottam a kormányt. Az a pillanat talán egy kicsit megijesztett és észhez tértem egy percre, de minél többet gondolkoztam annál tovább hergeltem magam.

Már csak két órám volt a találkozóig, talán addig lehiggadok egy kicsit. Felmentem megfürödtem és átöltöztem.

Alig egy óra múlva nem bírtam tovább várni és inkább bevállaltam, hogy háromnegyed órával korábban érkezem, de nem bírtam már egyhelyben ülni.

A hely elég zsúfolt még nélkülünk is, pedig ha mindenki eljön akkor leszünk vagy 15-20-an. A pultnál nem volt hely, ami elég kiakasztó volt, de szerencsére asztalfoglalásunk volt, így könnyen találtam magamnak helyet.

Nagyon felvillanyozó volt három összetolt asztalnál egyedül ülni, de ezért mos tényleg nem köthettem bele senkiben, hiszen én érkeztem túl korán.

A pincér odajött leadtam a rendelést, és vártam, hogy a sült galamb a számba repüljön.

Rezeg a táskám… Még szerencse, hogy félig rajta könyököltem, különben nem éreztem volna meg. Arra sem emlékszem, hogy mikor halkítottam le a mobilom.

Kijelző: Ismeretlen szám…