31. Rész

Már a kocsiban ültünk amikor Sam megkérdezte:

-          Mi baja van Robnak?

-          Nem tudom.

-          Ugyan már Kris tuti, hogy veszekedtetek vagy valami, nem szokott ő így viselkedni.

-          Nem tudom Sam, én nem ismerem annyira, mint te, de velem szint mindig ilyen fura. Soha sem tudom, hogy éppen mit gondol, aztán amikor azt hiszem, hogy végre elmondja, akkor hirtelen olyat tesz, hogy még jobban összekuszál mindent. – fakadtam ki.

-          Miért mit tett?- kérdezte Sam teljesen komolyan.

-          Mindegy hagyjuk semmiség.

-          Oké én nem firtatom, ha nem akarsz róla beszélni, de szerintem pont emiatt a semmiség miatt viselkedik most így.

-          De én nem ártottam neki.

-          Én elhiszem, de te magad mondtad, hogy nem tudod mi zajlik benne.

Erre nem tudtam válaszolni, mert ez olyan volt, mint egy ördögi kör. Nem tudom, hogy Rob furcsán viselkedik, mert megbántom, vagy valami hasonló, de én meg nem tudom, hogy mivel és mikor bántom meg, mivel nem hajlandó nekem elmondani, hogy mit gondol. Áh mindegy. Hülyeség az egész. Pont ezért nem akarok pasizni, mert minden csak bonyolódik, nekem meg erre nincs szükségem.

Nem sokkal később már a koleszban álltunk, türelmesen várva Madie ajtónyitására.

Barátnőm szinte a nyakunkba ugrott annyira boldog volt. Nem vagyok olyan naiv, hogy azt higgyem ez csak miattunk és az előttünk álló hétvége miatt van, szerintem inkább a múlt éjszaka az oka.

Madie ahogy észrevette, hogy az arcát vizslatom egyből odasúgta, hogy majd később elmeséli mi történt.

Még szinte a szekrényemhez sem értem amikor kopogtak az ajtón, s közben meghallottam másik barátnőm hangját is amint nagyban magyaráz valamit, miközben kulcs  csörgése hallatszik.

-          Nyitva van gyertek! – mondta Sam, miközben még mindig azon csodálkozott, hogy hogyan férünk e hárman egy ilyen kicsi helyen.

Ahogy Tom bedugta a fejét, egyből nevetnem kellett. Ahogy megláttam Shane-t is már hangosan kacagtam. Mindkettőnek fülig ért a szája, így kérdeznem sem kellett, hogy hogy telt az éjszakájuk.

Gyorsan összepakoltunk, Tom kocsija a kolesz előtt parkolt, benne a holmijával.

Kis csapatunk újra útrakelt két kocsival és jó pár táskával. Megálltunk a szupermarketnél, hogy bevásároljunk. Ezek után már tényleg üggyel-bajjal fértünk csak el, ugyanis a csomagtartó megtelt a rakás étellel és rakat üdítőnek jószerével sem mondható itallal.

Mire Samékhez értünk már mindenki megérkezett. Volt ég pár haver akiket nem ismertem eddig, de mint kiderült holnapig ők is velünk maradnak.

Mindenkinek bemutatkoztunk és a szobáinkat is megkaptuk. Kiderült, hogy ma Vick nem is lesz itthon, mivel egy barátnőjénél alszik. Ez bevett szokás volt náluk, semmi szükség nem volt arra, hogy egy „kislány” is keveredjen a sok részeg ember közé.

Vick már megszokta és nem is állt neki duzzogni, de azt sajnálta, hogy nem beszélgethet velem. Amikor megmondtam neki, hogy mi még holnap is itt alszunk megnyugodott.

Egy valaki még hiányzott a sokaságból… Rob.

Hiába voltak körülöttem sokan, az ő hiánya fájdalmasan érződött szívemben.

Már majdnem elindultam felfelé a lépcsőn a szobája felé, amikor végre megjelent a lépcső tetején. Úgy tűnt jó kedve van és mindenkit üdvözölt, akivel ma még nem találkozott.

A banda egyből egy számmal nyitott. Most bulisra vették a figurát és nem saját számokat játszottak. Mint mondták, azért ők nyitnak, mert utána nyugodtan szeretnének inni.

Nagyon megalapozták a hangulatot egyszerűen tombolással kezdődött az este. Sam olyan hevesen gitározott, hogy azt hittem ujjai mentén elszakadnak a húrok.

Rob teljesen ráhangolódott a bulira, mert úgy tűnt minden gondját elfeledte, vagy legalábbis a barátok előtt nem akarta mutatni.

A lányok annyira ráhangolódtak a bulira, hogy azonnal partycuccba akartak bújni.

Felrángattak az emeletre, mondva, hogy most aztán nem menekülök semmilyen cicoma elől, nem lehet kifogás semmi. Itt helyben van a buli nem kell a kényelmes gönc!

Azt se láttam, mi mindent csinálnak velem, majd magukkal olyan gyorsan történt minden, hogy hamupipőke tündére is megirigyelhette volna ezt a gyors átváltoztatást.

A lányok gyönyörűek voltak én pedig alig mertem tükörbe nézni.

Nem hittem a szememnek. Egy teljesen más nő állt előttem. Ez nem én voltam. Hozzáértem a hajamhoz és a tükörmás keze is enyémmel együtt mozdult.

Könnyes lett a szemem. Hajam a szokásos bozont helyett most szabályos loknikban lógott fényesen és kócmentesen. Ruhám egy nőies egyberuha volt, mely egyszerre látatta mellem ívét és combom vonalát, mégsem volt közönséges.

Lábam a szokásos fehérség helyett szexi harisnyában pompázott, lábfejemen pedig egy eddig sosem látott fekete magas sarkú.

Sosem tudtam, vagy talán sosem mertem volna ilyen sminket készíteni magamnak, merész volt és szemem hatalmasnak tűnt az átlagoshoz képest.

Még hosszú órákig  bámultam volna az ismeretlen nőt a tükörben, Igen nő volt, nagy betűs nő, teljesen ellentéte annak a lánynak aki belül vagyok. Mégis valahogy mindkettő én voltam, mindkettőt magaménak éreztem, csak eddig még nem ismertem ezt az oldalam.

Ezt sem.

-Gyerünk Kris ezt mindenkinek látnia kell!

-Nem, nem akarok még menni. Mi lesz ha rosszat gondolnak majd rólam?

-Miért gondolnának, gyönyörű vagy. Mindenkinek le fog esni az álla!

- Vagy én fogok leesni a lépcsőn.

- Dehogy! Majd mi segítünk! Na menjünk, mielőtt én magam teperlek le!- mondta Shane kacsintva.

32. Rész

Meglepően könnyű volt a járás a magassarkúban, így ritka kényelmesnek bizonyult. Próbáltam természetesen járni, mintha egyáltalán semmi szokatlan vagy feltűnő nem lenne rajtam, holott pontosan éreztem, ilyen szép még sohasem voltam. Igen, szép és nőies. Mindig úgy tekintettem magamra azelőtt, mint egy átlagos lányra aki nem szereti a feltűnő cuccokat, vagy túlságosan nőies praktikákat. Most azonban megértettem a mértékletesség lényegét. Mindent lehet, csak a megfelelő pillanatban, a megfelelő alkalommal és a megfelelő mértékben.

Sokat tanulhatok ezektől a lányoktól, ami a divatot illeti. Azt hiszem többet nem leszek rájuk morcos, amikor azért nyaggatnak, hogy miért nem csinosíthatnak ki.

Ahogy a lépcsőfordulóba értünk, éreztem ahogy szinte egytől egy minden szem ránk szegeződik. Persze csak mi voltunk lányok a sok fiú között így amúgy sem volt nehéz kitűnni a tömegből, de ez most mégis más volt. Valami új. Enyhe borzongás futott rajtam végig és a szám sarka is megremegett. Elég lett volna egyetlen hiba, egyetlen rosszul irányzott lépés, hogy a varázs eltűnjön, de most minden tökéletes volt. Semmilyen hiba nem csúszhatott be, a sors keze kegyes volt hozzám.

Shane elé Tom úgy ugrott be, mint egy éhes oroszlán, míg Madiet is megrohamozták a fiúk. Én próbáltam kikerülni ezt az áradatot, de szinte lehetetlen volt. Hirtelen mindenki bókokkal halmozott el, én meg attól féltem, hogy a sok pirulástól, leolvad a gondosan elkészített smink arcomról. Ilyen hát, amikor hamupipőke egy éjszakára csodás hercegnőként tündökölhet.

Nem tudta, hogy mi olyan furcsa, aztán hamarosan rájöttem. Levonulásunkkal egyidőben a zene is elhallgatott. Körülnéztem a fiúkat keresve tekintetemmel, felém közeledtek és olyan fejet vágtak mint akik csodát látnak. Sam megölelt és Bobby is bókokkal halmozott el. Engem csak egy ember véleménye foglalkoztatott, de ez az ember most megkövülve állt, még mindig mikrofont tartva kezében.

-          Itt az ideje, hogy a gép vegye át helyünket!- kiáltotta Sam, majd egy távirányítót megnyomva igazi party helyszínt varázsolt. A fények elhomályosultak, a zene megszólalt, pont olyan élesen és hangosan, mintha élőzenekar játszana. Az italpult felé vettem az irányt, hogy enyhítsek kicsit izgalmamon és természetesen viselkedhessek.

Kitöltöttem a pezsgőt, most ez illett legjobban a hangulatomhoz. Egy pohár édes pezsgő.

Körülnéztem és mindenki olyan jól érezte magát.

-          Szia cica van gazdád?- kérdezte viccelődve egy általam eddig teljesen ismeretlen srác, miközben egyik karjával átölelte derekam.

-          Nincs, de nem is szeretnék- mondtam mosolyogva.

-          Ejj egy magányos lélek. pedig olyan gyönyörű vagy! Ha festő lennék csak téged festenélek!

-          Akkor hamar rám unnál, nem gondolod?- mondtam most ár szinte nevetve ezen az egyértelműen csajozós dumán.

-          És még okos is. Azt hiszem te vagy álmaim nője! – nevetett ő is.

Erre már csak mosolyogtam. Ha most egy igazi bulin lettünk volna, már rég eltűntem volna előle, de mivel tudtam, hogy Samék haverja nem akartam megbántani. Meg mivel ők annyira rendesek, valahogy nem tudtam elképzelni, hogy ez a srác rossz legyen. Csak a szöveg volt sablonos.

-          Jól van, látom most nem igazán vágysz társaságra, de azért jó volt beszélni, ha meggondolod magad, csak hívj fel. – mondta, majd odanyújtotta a névjegykártyáját.

-          Rendben köszönöm. –mondtam és örültem, hogy nem tévedtem. Tényleg rendes srácnak tűnik, bepróbálkozott, nem sikerült, neki, de mégsem lett bunkó, sem pedig nyomulós. Ezt így kell csinálni, legalábbis, nekem így szimpatikus volt.

-          Szia gyönyörűm, na mi az a jó öreg Ed bepróbálkozott nálad?

-          Igen, úgy tűnik- mosolyogtam Samre.

-          Csodálkozom, hogy neked nem jött be, ő a nagy hódító a bandában, szinte mindenkit megkap. akit kinéz magának.

-          Hát… Engem nem, de biztos velem van a baj- mosolyogtam Samre.

-          Nincs veled semmi baj, azon kívül, hogy még mindig itt állsz velem, ahelyett, hogy táncolnánk. – nevetett, majd magával húzott.

Még semmi kedvem sem volt táncolni, de nem akartam megbántani drága házigazdám, így belementem.

Egy kis magányra vágytam, hogy összeszedjem a gondolataimat hiszem olyan gyorsan történt minden. Ahogy kitudtam slisszolni megtettem.

Kimenetem a kertbe és magammal vittem az üveg pezsgőt melyet megbontottam, valamint a poharam. Na igen, mennyit tesz a ruha. Máskor simán üvegből is megittam a pezsgőt most azonban féltem, hogy rám borul, vagy valami baja esik öltözékemnek. Hiszen nem is az enyém csak kölcsönben van nálam. Az este kellemesen langyos volt egyáltalán nem fáztam. Megint a tókörüli padot szemeltem ki magamnak, valahogy olyan szép volt az a rész. Csendes és megnyugtató.

Töltöttem, majd rágyújtottam egy cigire. Lassan kortyoltam az italt nem siettem sehova.

Rob motoszkált a fejemben, de csak annyira, mint máskor, éreztem ahogy szépen lassan, minden gondtalanná mosódik az ital hatására. Teljesen tudatomnál voltam, csak annyira lazult el az agyam, hogy semmire se kelljen gondolnom, amire józanul úgyis túl sokat gondolok.

Hirtelen egy hűvösebb fuvalatt suhant át testemen, majd valaki megragadta poharat tartó csuklóm.

-          Mi a fenét művelsz?-kérdezte Rob magából kikelve, szinte könyörgően.

-          Innék, ha elengednéd a kezem.- néztem vele farkasszemet.

-          Miért vagy itt? És mi ez a ruha?

-          Azért mert Sam nagyon kedvesen meghívott, a ruha pedig a lányok érdeme. Igazán nagyon sajnálom, ha kifogásolnivalót találsz rajta és szerény személyem ellen is.

Rob csak nézett láthatóan nem számított ilyen csípős válaszra, de a következő percben talpra rántott, minek hatására apró cseppek vesztek kárba a pezsgőből. Leraktam az üveget és a poharat a padra, hátha újabb hasonló ötletei támadnak.

Dühösen néztem rá, de ez őt nem érdekelte.

-          Megőrjítesz!- mondta, majd magához rántott és megcsókolt. Mérges voltam rá, ezért kapálózni kezdtem karjában, de ez őt nem érdekelte. Ahogy megéreztem nyelvét enyémhez simulni, megdöbbentem. Múltkor, amikor felajánlottam neki a lehetőséget a csókot is abbahagyta, nem hogy élt volna vele. Most azonban úgy tűnt egy cseppet sem érdeklik apró ökölcsapásaim, mellyel mellkasát bombázom szabadulásomért.

Csapásaim egyre gyengültek, ahogy csókja erősödött. A következő pillanatban azon kaptam magam, hogy kezem óhatatlanul nyaka köré fonódik, testem az övének feszül, nyelvem az övvel táncol, férfias illata az én nőies parfümömmel keveredik.

Úgy csókoltam vissza, mintha megfulladnék nélküle, mintha csak most éreztem volna meg a levegő igazi izét.

Egyik keze a derekam tartotta szorosan, hogy szinte mozdulni sem tudtam volna.-már ha egyáltalán eszembe jutott volna-. Másik keze a fenekemre csúszott, s ahogy belemarkolt, csípőnk szinte összepréselődött. Ha ezt valaki más teszi, valószínűleg otthagytam volna, egy pofon kíséretben, de most túlságosan lefoglalt, hogy egyszerre lélegezzek és csókoljak vadul. Ilyet még sosem éreztem. Szűz létemre, legszívesebben most azonnal… Már gondolkodni sem bírtam, csak sodródtam az árral…

33. Rész

Nem tudom mennyi ideje lehettünk kint, de a hangulat egyre csak forrósodott. Úgy éreztem magam, mint egy kitörni készülő vulkán, aki húsz éve csak erre a pillanatra vár.

Itt ez a srác, akiről szinte semmit sem tudok, mégis az őrületbe kerget!

Egyre közelebb és közelebb kerültem hozzá, holott azt hittem ez már lehetetlen innen nincs hova!

Rob hirtelen a padra ült és magával húzott engem is, de olyan hévvel, hogy közben egy percre sem szakítottuk meg csókunk. Nem voltam még ilyen helyzetben mégis egyből ráéreztem mindenre. Combom csípője köré fonódott, keze ismét fenekemet markolta.

Nem bírtam magammal ahogy ő sem. Még jobban belefészkelem magam ölébe. Most először szakította meg csókunkat, de ajkai enyémeket elhagyva egyből nyakamra vándoroltak. Hirtelen hatalmas légszomj tört rám, és ez nem csak az előző maratoni csóknak volt betudható hanem egy teljesen új, eddig sosem érzett érzésnek, a nyers emberfeletti vágynak! Kívántam őt minden porcikámmal!

Csípőm megmozdult, mire ő abbahagyta nyakam csókolását, s fejét hátrafeszítve mély levegőt vett, majd ugyanezzel a mozdulattal tért vissza nyakamhoz, az eddiginél még szenvedélyesebben. Ahogy a fülem alatti területre csusszant szája, megborzongtam.

Enyhén borostás arca pont annyira sértette csak bőröm, hogy újabb és újabb hullámokat indított el borzongásomban.

Kezem felkúszott nyakszirtjén és olyan hévvel markoltam hajába, mintha szűz lányként ez lenne az utolsó esélyem.

Erőlködésem teljesen hasztalan volt, egyszerűen elindult egy lavina, melyet lehetetlen volt megállítani.  Csípőm újra mozdult, ahogy több pontból kiinduló borzongásom mind egy helyre futott össze.

Rob most nem szakította meg ténykedését, csak egyre merészebb helyekre tette kezét, és száját, de egyszerűen nem bírtam ellenkezni, holott szégyenérzetem, már jóval kisebb kaliberű ténykedésnél piros riasztást szokott adni. Most úgy tűnik teljesen zárlatossá váltam ez a srác mindent kikapcsolt bennem. Ahogy kezét elemelte fenekemről egy pillanatra megijedtem, hogy itt mindennek vége, ezt most egyáltalán nem bírtam volna elviselni, de a következő pillanatban egyrészről megnyugodtam, másrészről, az izgalom egy újabb hulláma ragadott magával.

Rob szabaddá váló kezével végigsimított félig pőrén hagyott mellem peremén, és lassan ajkaival is pontosan lekövette keze útját. Egyszerűen már nem bírtam magam visszafogni, ahogy őt sem. Csípőm már folyamatosan lendületben volt, apró mozdulatokkal ingerelve ágyékát. Erősödő sóhajaim pirulásra késztettek, de a jótékony sötétség talán elrejtette kezdő létem. Ahogy Rob ajkai mellemre tévedtek, úgy éreztem nem bírom tovább. Megrémültem hevességemtől, és hárítóra próbáltam venni a figurát, pedig semmi mást sem kívántam még életemben annyira, mint most őt.

Kezemmel álla alá nyúltam ezzel kényszerítve, hogy megszakítsa izgatásom, és cserében egyből lecsaptam ajkaira.

Úgy tűnt nem bánja a helyzetcserét, olyan szenvedéllyel csókolt, hogy majdhogynem ez a csókja veszélyesebbé vált az előzőnél.

Egyik kezét még mindig mellemen nyugtatta, másikkal azonban lágyan megfogta mellkasán pihenő karom  és óvatosan öléhez vezette. Először nem értettem mit csinál, de ahogy megéreztem kemény vágyát kezem alatt, felnyögtem. Hihetetlen, hogy ezt én váltottam ki belőle, és az még megdöbbentőbb, hogy ez az egyetlen érintés milyen hullámokat váltott ki belőlem. Mintha saját vágyam mellé az övé is párosulna, és szinte kitörni készülne testemből minden érzés.

Újra mellem felső részén éreztem száját, ruhám pedig egyre lejjebb csúszott, de szerencsére, még tárta felszínre szemérmesebb pontjaimat.

Ahogy Rob hüvelykujja az egyik simításnál becsúszott ruhám alá, ezzel végigszántva mellem teljes felületén hirtelen megijedtem.

Olyan volt, mintha valaki képen öntött volna egy pohár hideg vízzel. Ezt nem szabadna tennem. Legalábbis nem itt ahol bárki megláthat és nem most. Hiszen még azt sem tisztáztuk, hogy mi van köztünk. Bármennyire is kívánom, nem szeretnék egy egyéjszakás kaland lenni számára. Nem ezért vártam ilyen sokat, erre a fontos pillanatra. Persze, hiszen ő nem is tudja, hogy szűz vagyok, de nem is szeretném, hogy megtudja.

Tudom, hogy ezt a tulajdonságom sok helyen nagyon tisztelnék, de itt New Yorkban szinte vénlánynak számítok, pedig nem arról van szó, hogy nem lett volna alkalmam a szexre, csak egyszerűen nem akartam senkinek sem egy lenni a sok közül.

-          Rob menjünk vissza…- súgtam fülébe még mindig lihegve.

-          Hm?- nyögte valahova mellem fölé.

-          Menjünk vissza…

Éreztem ahogy lassan felfogja szavaim jelentését.

-          Most?- nézett fel rám lassan, még mindig vágytól égő tekintettel.

-          Igen, most. – próbáltam mosolyogni és közben tovább győzködtem magam arról, hogy ne csókoljam meg újra meghazudtolva ezzel saját szavam.

-          Valami rosszat tettem?- kérdezte egy kicsit bosszúsan, aggódva és lemondóan.

Nevetnem kellett. Még hogy rosszat!

-          Dehogy! Csak ez nekem egy kicsit gyors volt.- mondtam és kikászálódva öléből felálltam és megigazítottam a ruhám.

-          Ezelőtt fél perccel még nem találtad annak. Mindegy menjünk.- mondta, de láttam rajta, hogy bosszantja a dolog. 

Gyorsan indult el, de amikor látta, hogy lemaradtam azért megvárt, hogy együtt menjünk be.

Ahogy visszaértünk magamra hagyott és a bárpulthoz indult. Rám pedig azonnal lecsaptak a lányok, de most nem volt kedvem beszélni, annyira fel voltam hevülve, hogy egy kicsit le kellett ülnöm és rágyújtanom, hogy lenyugodjak.

Tudom, hogy Rob még mindig furcsa, sőt azt hiszem most egy kicsit haragszik is rám, de emiatt ráérek később bánkódni, mert ez az érzés fantasztikus. Egyszerűen nem tudom levakarni a mosolyt arcomról.

34.Rész

-          Na mesélj csajszi mi újság van veled meg Robbal?- kérdezte Madie izgatottan.

-          Hogy érted ezt? Nincs semmi.- mondtam, de azt hiszem egyáltalán nem sikerült hihetően.

-          Ugyan már barátnők vagyunk, mi is mindent elmondunk neked.- mondta Shane és láttam ahogy felhúzza az orrát, szóval komolyan megsértődni készült.

-          Jó ne haragudjatok, persze, hogy mindent elmondok nektek, csak az a helyzet, hogy most olyan furcsa minden. Valójában én sem tudom, hogy mi van velem meg Robbal, de amint kiderítem végre, ti lesztek az elsők, akik megtudják.

-          Helyes! Így már minden más! – nevette el magát Shane.

-          És veletek mi van, hogy telt az éjszaka?

-          Hallod ne beszéljünk róla.

-          Olyan rossz volt?

-          Nem, csak egyszerűen nem tudom szavakba önteni. Tom hihetetlen, de tudod mit? Akkor is én nyertem!- nevetett Shane.

-          És neked Madie?

-          Furcsa volt. Amikor odaértem nagyon furcsa volt, már majdnem eljöttem, amikor Garrett hirtelen előtűnt a semmiből és a derekamnál fogva visszahúzott. Onnantól kezdve már minden fantasztikus volt.

-          De akkor most együtt vagytok?

-          Nemtudom.

-          Ne már! Megint nem tisztáztátok?

-          Nem. Az a baj, hogy szinte minden ugyanúgy ment, mint a múltkor. Bár most szex előtt beszélgettünk is az ágyban. Megtudtam róla pár dolgot és igazán nagyon kedves fiú, bár azért van benne valami rejtélyes és ezt szeretem.

-          De nem értem, ha beszélgettetek akkor miért nem beszéltétek meg a legfőbb kérdést?

-          Jaj csajok tudom, hogy hülye voltam, de egyszerűen nem mertem felhozni.

-          Jó majd legközelebb- próbáltam nyugtatni Madiet, bár valójában azt hiszem ezt magamnak is szántam.

-          Jól van elég a tegnapból, éljünk a mának! Húzzunk bulizni!- mondta Shane és már fel is húzott minket a székből.

Könnyen engedelmeskedtem neki, hiszen nekem is megjött a kedvem a tánchoz.

Robot kerestem, de még mindig a pultnál iszogatott így mellé osontam. Most ugrott csak be, hogy a pezsgőt is kint hagytam, így mindenképpen italért indultam volna.

-          Szia idegen- mondtam mosolyogva és végigsimítottam kezén.

Rám nézett, de még mindig furcsa volt.

-          Iszol valamit? – kérdezte végül.

-          Igen, azt amit te, bármi is legyen az.

-          Erős lesz az neked!

-          Miért mit iszol?

-          Mindenből egy keveset.- mondta mosolyogva és az előtte felhalmozott erősebbnél erősebb piákra mutatott.

-          Nem baj, jöhet!. mondtam, mert egyszerűen nem lehetett lelőni a jókedvemet. Tudtam, hogy beszélnünk kellene, ahogy azt is, hogy ő nem ilyen felhőtlenül boldog, de engedtem magamnak pár órát a gondok előtt. Szerettem volna egy kicsit ebben a végzet asszonya szerepben tündökölni, mielőtt beüt a krach.

Néztem ahogy fejcsóválva összeönti nekem a borzalmas fröccsöt, aztán úgy tolta oda elém, mint, aki azt várja, hogy gyorsan meggondoljam magam.

Megszagoltam az italt és próbáltam nem fintorogni, már a szaga is borzalmas volt.

Láttam, hogy Rob figyel így a számhoz emeltem a poharat és gyorsan a számba öntöttem a tartalmát. Nem akartam nagyon ízlelgetni így gyorsan lenyeltem. Enyhén könnybe lábadt a szemem maró ízétől, mely végig égette a nyelőcsövem de próbáltam nem fintorogni.

Sikerült, diadalittasan néztem Robra, aki döbbent képet vágott, majd gyorsan rendezte vonásait.

-          Nah táncolunk?- kérdeztem vidáman.

-          Most nincs túl sok kedvem.- mondta mosolyogva, majd rágyújtott.

-          Oké. Hé Ed! Táncolunk?- kérdeztem meg az éppen mellém érő új ismerőst.

-          Persze baby! De vigyázz, mert tudod, hogy tetszel!

-          Azért csak okosan! De nem vagyok foglalt így nyugodtan mehetünk.- mondtam nevetve, utóbbi mondatom erősen Robnak szánva.

Ed nem is válaszolt, csak egyből bevitt a táncolók közé, és őrült ritmust kezdett diktálni.

Kicsit aggódtam a magassarkú miatt, de egyszerűen tökéletes volt. Ed kedves volt, mert nem próbálkozott be, viszont táncunk ennek ellenére eléggé vad volt. Semmi sem érdekelt, csak bulizni akartam, egyetlen dolgot csináltam volna szívesebben, azt amit alig fél órája a kertben tettem, de azt csakis Robbal tudtam elképzelni, akinek jelen pillanatban egy kicsit sértett a hozzáállása, de nem annyira, hogy haragudjak rá.

A kevert borzalom is rekord sebességgel hatni kezdett.

- Ed lekérhetem a hölgyet?

- Persze haver neked bármit- hallottam a nevetést a hátam mögül, de nem teljesen fogtam fel a történéseket.

Ahogy egy másik kéz ért hozzám, szinte meg sem kellett fordulnom, hogy tudjam ki az új partnerem.

-          Azt hittem nincs kedved táncolni, súgtam magam elé, de meghallotta és még szorosabban tartotta csípőm miközben táncolni kezdtünk.

-          Meggondoltam magam.- súgta fülembe.

Nem bírtam válaszolni, csak fejem hátra hajtottam vállára és lágyan ringatóztunk egy közép lassú számra.

Kicsit megszédültem, amit Rob azonnal észrevett.

-Rosszul vagy?-kérdezte aggódva.

-Nem, semmi baj, csak egy kicsit megszédültem, erős volt az az ital.

-Én mondtam. Felkísérjelek?

-Szeretnék még veled lenni egy kicsit.- mondtam, miközben lassan megfordultam, hogy a szemébe nézzek.

Rossz ötlet volt, mert újra megszédültem.

-          Aludhatsz velem ha szeretnél- mondta miközben végigsimított fenekemen enyhén megmarkolva.

Kicsit megijedtem, Mindennél jobban szerettem volna még vele maradni, de az italtól kiszámíthatatlan lettem és könnyű préda. Már odakint is túl sokat engedtem neki, vagyis csak majdnem túl sokat.

-          Nem, inkább egyedül aludnék.- mondtam de közben mosolyogtam, mert nem akartam, hogy félreértse visszautasításom.

-          Rendben, ahogy akarod, mondta, majd a szobámig felkísért majd magamra hagyott.

Ennyit erről. Ha jól láttam visszament bulizni. Ma már másodszorra utasítottam vissza közeledését, de ő is megérthetne egy kicsit. Először beszélnünk kéne, de valahogy ez mindig elmarad.

Becsuktam az ajtót, majd levetkőztem és a fürdőbe léptem.

A zuhany kicsit kijózanított, de nem annyira, hogy józannak mondhassam magam.

A bőrönből előbányásztam egy kis nadrágot és egy spagetti pántos alvófelsőt, majd a takaró alá bújtam. Az órára nézve meglepődtem, hogy majdnem háromnegyed órát töltöttem a fürdőben.

Enyhén forgott velem a plafon és a szemem is egyre gyakrabban csukódott le, mégsem bírtam aludni. Elmém még mindig tompa volt, és folyton egy mozdulatsort ismételgetett.

Rob, az érintése, a csókjai, keze… Átfordultam a másik oldalamra, de ez sem segített. Nagyjából egy órát forgolódtam álmatlanul, amikor végre döntöttem.

A buli hangjai még mindig felhallatszottak, de egy érzés miatt Rob szobája felé vettem az irányt. Menés közben kezemmel folyamatosan a falat simítottam, mert még mindig nem voltam biztos az egyensúlyomban.

A kilincset lenyomva résnyire tártam az ajtót. Az ágyra gyenge fénycsíkot rajzolt a folyosó fénye és megvilágította Rob körvonalait. Nem állhattam meg mosolygás nélkül.

Beléptem a szobába és becsuktam az ajtót magam mögött.

Az ágyhoz botorkáltam és leültem mellé. Olyan édesen szuszogott, hogy sajnáltam, amiért nem láthatom rendes fénynél.

Lágy puszit leheltem arcára, mire ő váratlanul megmozdult és rám nézett.

-          Azt hittem nem szeretnél velem aludni- suttogta halkan.

Nem válaszoltam, csak néztem őt, majd mellévackoltam magam, és átöleltem a vállát.

Végigsimított a karomon, majd lassan hanyatt fordult és rám nézett.

Tarkómhoz simította kezét, és közelebb húzva magához lágy csókot lehelt számra.

Gondolkodás nélkül viszonoztam és mellkasához simultam. csókunk egyre vadabbá vált, a szívem hevesebben dobogott. Rob megfogva hozzá közelebb eső térdem gyengéden áthúzta lábam csípőjén így fölé kerültem és csókunk csak egyre mélyült. Kezdtem újra elveszíteni önkontrolom.

35. Rész

Nem is emlékszem, hogy került le róla a takaró, de azt hiszem én tettem. Egy szál alsóban feküdt alattam, de ez csak még jobban begerjesztett. Keze ismét fenekem markolta, és csípőm is folyamatosan mozgásban volt, ezzel ingerelve férfiasságát. Most nem voltunk olyan türelmesek, mint a kertben. Nálam volt a gyeplő és ezt ki is használtam. Tapasztalatlanságom nem szabott gátat semminek, úgy tűnik az érzékiség minden nőben kódolva van. Pontosan tudtam mit kell csinálnom és főleg, hogy hogyan. Végigcsókoltam nyakát, és fogaimmal fülcimpáját is érzékien meghúztam. Láttam, ahogy apró libabőrök jelennek meg bőrén szám nyomán. Tudtam mit érez, én ugyanígy érezem magam.

Kezével végigsimított hátamon és közben beférkőzött felsőm alá. Én nyakáról átcsusszantam mellkasára és olyan lágyan csókoltam amennyire csak a nagy izgatottságban képes voltam rá. Csípője megemelkedett és pedig alig hallhatóan felnyögtem. Meglepődtem saját hangomtól, de túlságosan elfoglalt voltam kényeztetésével ahhoz, hogy szégyenkezzek miatta. Egyik kezével még mindig hátam simította, másikkal azonban combomon körözött.

Visszatértem arcához és megcsókoltam, de egy kicsit játszadoztam vele, nem akartam ilyen könnyen hagyni magam. Kezem közben lejjebb tévedt, de szinte még a hasa aljához sem értem, amikor hátamra fordított. Olyan gyors volt mozdulata, hogy mire feleszméltem már lábam között feküdt és ő csókolt engem. Combom szorosabbra zártam csípője körül, a bokszer vékony anyaga sejtette izgalmát és ez engem csak tovább hergelt.

Alsó ajkam enyhén fogai közé vette és ezzel együtt csípőm újra megemelkedett és az övének feszült.

Rob szájával már mellemnél járt, keze a spagetti pántom húzogatta, majd engedélykérően nézett fel rám, a pár órával ezelőtti akciónk nyomán. Egy pillanatig gondolkoztam, majd engedtem a kísértésnek. Úgy döntöttem ha mindent nem is, de ennyit igazán engedhetek. Én kis kegyes, holott olyannyira vágytam a folytatásra, hogy ha kicsit tapasztaltabb lettem már rég meztelenül feküdtem volna alatta.

Lassan lecsúsztatta vállamról a pántokat, és testem enyhén megemelve megszabadított felsőmtől. Egy pillanatra megállt, és felkönyökölve végignézett csupasz felsőtestemen.

A szeme szinte csillogott, de én mégis elpirultam. Eddig annyira elvoltam foglalva azzal amit csináltunk, hogy eszembe sem jutott, hogy mi van ha ruha nélkül nem is tetszem neki.

Mi van ha túl vékonynak talál, vagy ha a nagyobb mellű nőkre bukik. Elfordítottam a fejem, hogy ne kelljen szemébe néznem, de ő azonnal arcom után kapott és mielőtt belekezdhettem volna a kétségbeejtő önmarcangolásba újra maga felé fordított és megcsókolt, de olyan szenvedéllyel, hogy egy percre azt is elfelejtettem miért is kellene magam furcsán éreznem.

-          Gyönyörű vagy- lehelte szám szegletébe, és azonnal visszahelyezte ajkát enyémre.

Elmosolyodtam és a gombóc mely toromban keletkezett megszűnt létezni.

Őrölt csókja közben kezével felfedezőútra indult mellemen és célt hüvelykujja körkörösen simított végig mellem középpontján.

Levegőt után kapva szakadtam el ajkaitól, de úgy tűnt neki a lég hiány mit sem számít.

Szájával felváltva hüvelykujját, újabb nyögéseket csalt ki belőlem. Csípőm lassan irányíthatatlanul követte élvezetem minden hullámát, és ezzel együtt Rob ágyéka is egyre forróbb lett, levegővétele pedig egyre szaporább.

Az egyik heves mozdulatomnál, fogait gyengéden végighúzta mellem legérzékenyebb pontján, majd nyelvével körkörösen olyan mozdulatokat tett, hogy egyszerűen nem bírtam magammal.

Lapockájába csimpaszkodva vissza irányítottam száját az enyémre, miközben csípőm egyre vadabbul simult az övéhez, annyira, hogy már Rob sem bírta tovább.

Kezét a fejem mellett összekulcsolta enyémmel, majd lökésszerű mozdulatokkal ostromolta ágyékomat. Átvettem ritmusát és éreztem ahogy szinte meggyullad a testem.

-          Nem lenne jó ezt ruha nélkül csinálni?- kérdezte Rob rekedt hangon valahonnan a fülem mellől.

-          Arra még nem állok készen- mondtam szinte pánik szerűen, de közben a mozgást nem bírtam abbahagyni. Számítottam haragjára, de meglepődtem reakcióján.

-          Semmi baj, türelmes vagyok, és ami az illeti így is megőrjítesz.- hangja szinte remeget az erőlködéstől, hogy ezt végigtudja mondani, miközben még mindig engem ostromolt.

Ennél tökéletesebb válaszra nem is számíthattam, egy pillanatra még a szemem is könnybe lábadt, a következő pillanatban pedig már őt csókoltam szenvedélyesen.

Kihasználva gyengeségét ránehezedve testére hanyatt fordítottam, így ismét én kerültem felülre. Úgy döntöttem mindent beleadok, ami csak a női ösztönökből kitelik.

Nem bánta a helyzetváltoztatást, de azért belenyögött a váratlan fordulatba. kezével az ágynak támaszkodva feljebb húzta magát  és ezzel együtt engem is,  szinte félig ülő helyzetbe. Fejünk szinte egy magasságba került és ő is jobban hozzám fért. Ez így mg izgatóbb volt, mint az előbb. Hastáncosokat megszégyenítő mozgással indítottam útnak csípőm Rob pedig fenekem alá nyúlva még erősebben vont magához minden egyes lökésnél. Kihasználta a póz adta lehetőségeket és egy időre visszatért mellem kényeztetéséhez, de mozgásom szinte őrjítően hevessé vált, így ő sem bírta tovább.

Az érzés mely alsó pontomból indulva egész testem átjárta leírhatatlan volt. Eddig a szó, orgazmus, csak egy szó volt a többi közül, de most hírtelen szótáram elejére ugrott. Arcom Rob vállába temettem, míg az ő feje hajamba fúródott, próbáltam magamban tartani élvezetem csúcspontját, de lehetetlen volt. Sikolyom csak Rob válla tudta tompítani, de eközben Rob még két nagyobb lökéssel hosszabbítva az élvezetet maga is átélte az orgazmus csodáját és férfias hangja nyakamnál tört elő.

Még mindig szorított, ahogy én is őt. Combom remegett, csípője pedig enyhén mozdult még párat. Ahogy újra levegőt bírtunk venni, ránéztem és szeme mosolygósan csillogott.

Lágyan megcsókoltam, majd visszahajtottam vállára fejem, hogy tovább pihegjek.

Rob egy kicsit lejjebb csúszott, hogy feje a párnára ért. Én azonban nem voltam képes, ― vagy inkább hajlandó― mozdulni. Úgy tűnt ez őt egyáltalán nem zavarta. Megfogta a takarót és magunkra húzta. Kezét átkulcsolta a derekamon, a másikkal pedig hajam simogatta lágyan egészen addig míg végül mindkettőnket elsodort az álom.